Feeds:
Bejegyzés
Hozzászólások

Archive for 2009. április

Egy érdekes eljárás következik.

Elhatároztam hogy lefotózom ezt a levelet, úgy hogy éppen rásüt a nap és kirajzolódik az erezete. Majd feldobtam némi ráspriccelt vízzel.

De hogy lett fehér a háttér, ha a levelet hátulról világította meg a nap?

Nos spot fénymérést használtam. Ez a kép közepéből mér értéket. Így ráközelítettem a témára, és kattintottam. Az világos ég miatt vakuval derítettem rajta egy kicsit. És ez lett az eredménye:

woodbine_and_water_by_metalgeri1

Szerencsém volt az éggel, nem volt se túl felhős, se túl kék. A képhez Photoshoppal csak azért nyúltam hozzá hogy méretre vágjam és kicsinyítsem.

Read Full Post »

Do it yourself, azaz csináld magad. Van egy nagyon hasznos oldal ilyen DIY-es eszközökre. A neve DIY Photography.

Innen vettem én is a bátorságot és az ötletet, hogy készítsek fénysátort (más néven fénydobozt).

Íme az útmutató.

Nagyon egyszerű, szinte költségmentes, és az eredmény is elismerést érdemel. Csupán egy karton dobozra, fotókartonra, fényáteresztő papírra (pl.: sütőpapír), és ragasztóra van szükségünk. Ez mind kijön ezer forintból, lehet kevesebből is. A fénysátrak bolti ára 20 ezer forint körül mozog. Szóval mindenképpen megéri tenni egy próbát.

Miután elkészültünk a dobozunkkal, el kell látni a megfelelő világítással. Én 4 lámpával értem el sikereket. Három a három oldalon, egy felülről. Ha egyszerű asztali lámpákat használunk, akkor nemárt a fehéregyensúlyt jól beállítani, különben az egész kép sárgás árnyalatú lesz.

Íme egy példakép:

mercedes_300_sl_model_car_by_metalgeri

Read Full Post »

A jó fotó készítésének technikai hátterében számos dolog áll. Ezek közül én most kiragadtam azt a három beállítást, amelyeket minden kezdőnek tudnia kell jól használni. Az élvezhető fotó technikailag ott dől el, hogy milyen minőségű az expozíciónk.

Gondoljunk csak bele: épp egy izgalmast nyaralást töltünk a Finn hegyvidékben, esetleg a Hawaii tengerparton. Ott van a kezünkben a gép, beállítjuk automatára. Elsütjük a rendszert és a végeredmény egyáltalán nem azt tükrözi amit elképzeltünk. A mai automata üzemmódok majdhogynem minden körülmény között helyes expozíciós értékeket biztosítanak, de ugyanakkor előszeretettel emelik az ISO érzékenységet az egekbe, illetve csökkentik a záridőt nagyon lassúra. A magas ISO következménye a szemcsés kép, hiába világosabb, élvezhetetlen. A lassú záridő pedig beremegést okoz állvány nélkül, tehát elmosódott lesz a képünk. És ne feledjük: “az igazi fotós nem használja az automata üzemmódot”.

A fentiekkel ellenben, ha mi is ismeretében állunk az expozíciós értékeknek, nagyobb eséllyel készíthetünk nem szemcsés, és nem elmosódott képeket.

A dolgok könnyebb megértése végett mind a három expozíciós beállítást ugyanazon a képi elemen végeztem el, egy darts nyílon. Épp kellemes naplementében készültek a képek.

Záridő (Shutter speed):

A rekesz(F/14) és az ISO (200) minden képnél azonos.

Kezdjük 1 másodperces záridővel:

dsc_5765

Látszik hogy túl világos a kép és 1 mp-ig biztos hogy nem tudjuk kézből kiexponálni a képet rezzenés mentesen.

1/20 másodperc:

dsc_5766

Az előző képhez képest látványosan csökkent a kép világossága, de ez  az ideális expozíció.

1/80 másodperc:

dsc_5767

1/160 másodperc:

dsc_57681

1/320 másodperc:

dsc_5769

1/800 másodperc:

dsc_5770

Kézből megközelítőleg 1/80 másodperces záridővel már lehet némi koncentrációval éles képeket készíteni.

Biztosan felmerül a kérdés, hogy miért lehet 30 perctől 1/4000 másodpercig választani a záridő értékét. Minden helyzet, helyszín, téma, perspektíva megkívánja a saját beállításait.

Rekeszelés:

A rekeszelés tulajdonképpen a mélységélesség állítására való. A mélységélességről nagyon sokmindent lehetne írni, de maradjunk csak az egyszerűségnél. A mélységélesség azt jelenti hogy a képünkön mekkora tartomány lesz éles. Például kis mélységélesség esetén csak a főtémát tudjuk élessé tenni, azonban nagy mélységélességgel elérhetjük hogy a főtémánk és a háttere is éles legyen. A rekesz egy rés, amin keresztül az érzékelő lapka fényt kap. A tág rekesz alacsony F számmal jár (pl.: F/3,5), a szűk rekesz magas F számot jelent (pl.: F/32). Tág rekesszel kis mélységélességet, szűk rekesszel nagy mélységélességet kapunk.

Update:
Minden kép 200-as ISO érzékenységgel készült.
A záridőt minden rekesz állításnál módosítanunk kell. Az állítás mértéke mindig az adott kompozíciótól és az elképzeléseinktől függ. A digitális gépek döntő többsége valamilyen módon megjeleníti az expozíció helyességét (túl sötét-e vagy túl világos-e a kép).

F/5:

dsc_5749

Az általam használt objektíven, a beállított gyújtótávolságon a legtágabb rekesz az F/5. Érzékelhető hogy minimális a mélységélesség, csak a nyíl hegye éles, a fogórész homályos, a többi rész pedig teljesen elmosódott.

F/7,1:

dsc_5750

F/7,1-re rekeszelve a nyílhegy és a fogórész is éles, a fémrész vége homályos, a többi pedig elmosódott.

F/10:

dsc_5752

Ebben az állásban már majdnem az egész nyíl éles, de a vége még mindíg homályos kissé.

F/14:

dsc_5753

A 16 cm-es  darts nyíl F/14-re rekeszelve teljesen éles, ez az ideális rekesz, ehhez a témához.

F/22:

dsc_5754

F/32:

dsc_5755

Sem F/22-es, sem F/32-es állásban nem látható már lényeges különbség, mert már 14-nél is éles volt az egész kép.

A rekesz beállítására nincs külön szabály. A képzeletünk szabja meg hogy elmosódott hátteret, vagy éles hátteret akarunk-e. Portréknál például elmosódott hátteret szoktak alkalmazni a legtöbbször, hogy ne vonja el a figyelmet a modellről. Elmosódott hátterű portrékhoz érdemes nagy gyújtótávolságot használni, így könnyebb elmosni a hátteret.

ISO érzékenység:

A digitális korszak ISO érzékenysége megfelel a filmes korszak filmjeinek érzékenységének. A helyzet választja a helyes beállítást, de magas ISO-nál már jelentős képzaj érzékelhető, még a legjobb gépeknél is. Általában alacsony ISO-t használnak a fotósok, például 200-ast. Minél magasabb az ISO szám annál érzékenyebb a film, azaz világosabb a kép.

A képek 1/80-as záridővel és F/14-es rekesszel készültek.

ISO 100:

dsc_5758

A részletek túl sötétek lehetnek. Pl.: a kép jobb alsó sarka.

ISO 200:

dsc_5759

Ez az általános beállítás.

ISO 400:

dsc_5760

ISO 800:

dsc_5761

ISO 1600:

dsc_5762

ISO 3200:

dsc_5763

ISO 200-tól felfelé fokozatosan túlexponált képeket láthatunk. Vannak helyzetek amikor egyszerűen muszáj magas ISO-t használnunk, de máskor próbáljuk alacsonyan tartani, mert alacsony ISO-val a színek sokkal élénkebbek lesznek.

Ezen három beállítást úgy lehet a legjobban kiismerni, ha próbálgatjuk egy adott témán. Előbb-utóbb rá fogunk érezni a dologra.

Ui.:Remélem hasznát veszitek ennek a kis bemutatónak/tutorialnak.

Read Full Post »

A természet fotózás talán a legelterjedtebb ágazata a fotózásnak. Így egyre nehezebb olyan képet alkotni mely kilóg a sorból egyediségével. Erre a problémára a HDR technika lehet a megoldás. Tettem énis a minap egy próbát erre, és elégedett vagyok az eredményekkel. Íme a képek, először az optimális expozíció majd a HDR:

dsc_53831

forest_tale_by_metalgeri

dsc_5398

open_mind_by_metalgeri

dsc_5404

dream_effect_by_metalgeri

Az illesztések még nem mindenhol tökélletesek, ki kell még tapasztalnom hogy jó legyen.

A színek túlszaturálásával elég jelentős eredményt érhetünk el, de a részleteket a HDR technika emeli ki a leginkább.

Read Full Post »