Feeds:
Bejegyzések
Hozzászólások

Posts Tagged ‘nikon d90’

Direkt fénnyel gondolom, már mindenki dolgozott. Ilyen fény a napfény, a vaku fénye, és minden más amennyiben a fényforrás és a megvilágított tárgy között nincs semmilyen fénymódosító közeg, illetve nem verődik vissza a témára sehonann. Ez lehetne a hivatalos megfogalmazás. A lényeg, hogy ha csak megvilágítod a témádat, akkor direkt fénnyel fotózod.Van amikor ez a módszer hatásos, ám közel sem mindig.

A derített fény egy másik formája a fényforrásnak. Ebben az esetben fénymódosító közegen keresztül világítod meg a témát, illetve visszavered valahonnan. Fénymódosító közeg lehet például egy ernyő, vagy softbox. Visszaverni pedig derítőlaptól kezdve a nem áteresztő ernyőkön át a fehér falig minden szóba jöhet.Jöjjön hát két egyszerű kis kép az első direkt

megvilágítással, a második pedig ernyőn keresztül:

A második képnél megfigyelhetjük, ahogy ellágyulnak az árnyékok. Ez nagyon hasznos lehet még modell, illetve tárgyfotózásnál. (A kicsinyítés során eltolódott a fehéregyensúly, de szemléltetni még megteszi.)

Amire ügyelni kell derített fény esetén, az az hogy a fényerő csökken valamivel, ezért másabb beállításokkal kell fényképeznünk.

Read Full Post »

Egy érdekes eljárás következik.

Elhatároztam hogy lefotózom ezt a levelet, úgy hogy éppen rásüt a nap és kirajzolódik az erezete. Majd feldobtam némi ráspriccelt vízzel.

De hogy lett fehér a háttér, ha a levelet hátulról világította meg a nap?

Nos spot fénymérést használtam. Ez a kép közepéből mér értéket. Így ráközelítettem a témára, és kattintottam. Az világos ég miatt vakuval derítettem rajta egy kicsit. És ez lett az eredménye:

woodbine_and_water_by_metalgeri1

Szerencsém volt az éggel, nem volt se túl felhős, se túl kék. A képhez Photoshoppal csak azért nyúltam hozzá hogy méretre vágjam és kicsinyítsem.

Read Full Post »

A jó fotó készítésének technikai hátterében számos dolog áll. Ezek közül én most kiragadtam azt a három beállítást, amelyeket minden kezdőnek tudnia kell jól használni. Az élvezhető fotó technikailag ott dől el, hogy milyen minőségű az expozíciónk.

Gondoljunk csak bele: épp egy izgalmast nyaralást töltünk a Finn hegyvidékben, esetleg a Hawaii tengerparton. Ott van a kezünkben a gép, beállítjuk automatára. Elsütjük a rendszert és a végeredmény egyáltalán nem azt tükrözi amit elképzeltünk. A mai automata üzemmódok majdhogynem minden körülmény között helyes expozíciós értékeket biztosítanak, de ugyanakkor előszeretettel emelik az ISO érzékenységet az egekbe, illetve csökkentik a záridőt nagyon lassúra. A magas ISO következménye a szemcsés kép, hiába világosabb, élvezhetetlen. A lassú záridő pedig beremegést okoz állvány nélkül, tehát elmosódott lesz a képünk. És ne feledjük: “az igazi fotós nem használja az automata üzemmódot”.

A fentiekkel ellenben, ha mi is ismeretében állunk az expozíciós értékeknek, nagyobb eséllyel készíthetünk nem szemcsés, és nem elmosódott képeket.

A dolgok könnyebb megértése végett mind a három expozíciós beállítást ugyanazon a képi elemen végeztem el, egy darts nyílon. Épp kellemes naplementében készültek a képek.

Záridő (Shutter speed):

A rekesz(F/14) és az ISO (200) minden képnél azonos.

Kezdjük 1 másodperces záridővel:

dsc_5765

Látszik hogy túl világos a kép és 1 mp-ig biztos hogy nem tudjuk kézből kiexponálni a képet rezzenés mentesen.

1/20 másodperc:

dsc_5766

Az előző képhez képest látványosan csökkent a kép világossága, de ez  az ideális expozíció.

1/80 másodperc:

dsc_5767

1/160 másodperc:

dsc_57681

1/320 másodperc:

dsc_5769

1/800 másodperc:

dsc_5770

Kézből megközelítőleg 1/80 másodperces záridővel már lehet némi koncentrációval éles képeket készíteni.

Biztosan felmerül a kérdés, hogy miért lehet 30 perctől 1/4000 másodpercig választani a záridő értékét. Minden helyzet, helyszín, téma, perspektíva megkívánja a saját beállításait.

Rekeszelés:

A rekeszelés tulajdonképpen a mélységélesség állítására való. A mélységélességről nagyon sokmindent lehetne írni, de maradjunk csak az egyszerűségnél. A mélységélesség azt jelenti hogy a képünkön mekkora tartomány lesz éles. Például kis mélységélesség esetén csak a főtémát tudjuk élessé tenni, azonban nagy mélységélességgel elérhetjük hogy a főtémánk és a háttere is éles legyen. A rekesz egy rés, amin keresztül az érzékelő lapka fényt kap. A tág rekesz alacsony F számmal jár (pl.: F/3,5), a szűk rekesz magas F számot jelent (pl.: F/32). Tág rekesszel kis mélységélességet, szűk rekesszel nagy mélységélességet kapunk.

Update:
Minden kép 200-as ISO érzékenységgel készült.
A záridőt minden rekesz állításnál módosítanunk kell. Az állítás mértéke mindig az adott kompozíciótól és az elképzeléseinktől függ. A digitális gépek döntő többsége valamilyen módon megjeleníti az expozíció helyességét (túl sötét-e vagy túl világos-e a kép).

F/5:

dsc_5749

Az általam használt objektíven, a beállított gyújtótávolságon a legtágabb rekesz az F/5. Érzékelhető hogy minimális a mélységélesség, csak a nyíl hegye éles, a fogórész homályos, a többi rész pedig teljesen elmosódott.

F/7,1:

dsc_5750

F/7,1-re rekeszelve a nyílhegy és a fogórész is éles, a fémrész vége homályos, a többi pedig elmosódott.

F/10:

dsc_5752

Ebben az állásban már majdnem az egész nyíl éles, de a vége még mindíg homályos kissé.

F/14:

dsc_5753

A 16 cm-es  darts nyíl F/14-re rekeszelve teljesen éles, ez az ideális rekesz, ehhez a témához.

F/22:

dsc_5754

F/32:

dsc_5755

Sem F/22-es, sem F/32-es állásban nem látható már lényeges különbség, mert már 14-nél is éles volt az egész kép.

A rekesz beállítására nincs külön szabály. A képzeletünk szabja meg hogy elmosódott hátteret, vagy éles hátteret akarunk-e. Portréknál például elmosódott hátteret szoktak alkalmazni a legtöbbször, hogy ne vonja el a figyelmet a modellről. Elmosódott hátterű portrékhoz érdemes nagy gyújtótávolságot használni, így könnyebb elmosni a hátteret.

ISO érzékenység:

A digitális korszak ISO érzékenysége megfelel a filmes korszak filmjeinek érzékenységének. A helyzet választja a helyes beállítást, de magas ISO-nál már jelentős képzaj érzékelhető, még a legjobb gépeknél is. Általában alacsony ISO-t használnak a fotósok, például 200-ast. Minél magasabb az ISO szám annál érzékenyebb a film, azaz világosabb a kép.

A képek 1/80-as záridővel és F/14-es rekesszel készültek.

ISO 100:

dsc_5758

A részletek túl sötétek lehetnek. Pl.: a kép jobb alsó sarka.

ISO 200:

dsc_5759

Ez az általános beállítás.

ISO 400:

dsc_5760

ISO 800:

dsc_5761

ISO 1600:

dsc_5762

ISO 3200:

dsc_5763

ISO 200-tól felfelé fokozatosan túlexponált képeket láthatunk. Vannak helyzetek amikor egyszerűen muszáj magas ISO-t használnunk, de máskor próbáljuk alacsonyan tartani, mert alacsony ISO-val a színek sokkal élénkebbek lesznek.

Ezen három beállítást úgy lehet a legjobban kiismerni, ha próbálgatjuk egy adott témán. Előbb-utóbb rá fogunk érezni a dologra.

Ui.:Remélem hasznát veszitek ennek a kis bemutatónak/tutorialnak.

Read Full Post »

A természet fotózás talán a legelterjedtebb ágazata a fotózásnak. Így egyre nehezebb olyan képet alkotni mely kilóg a sorból egyediségével. Erre a problémára a HDR technika lehet a megoldás. Tettem énis a minap egy próbát erre, és elégedett vagyok az eredményekkel. Íme a képek, először az optimális expozíció majd a HDR:

dsc_53831

forest_tale_by_metalgeri

dsc_5398

open_mind_by_metalgeri

dsc_5404

dream_effect_by_metalgeri

Az illesztések még nem mindenhol tökélletesek, ki kell még tapasztalnom hogy jó legyen.

A színek túlszaturálásával elég jelentős eredményt érhetünk el, de a részleteket a HDR technika emeli ki a leginkább.

Read Full Post »

Első HDR képeim

Ma volt szerencsém készíteni pár alá-fölé exponált képet, azzal a céllal, hogy HDR képeket készítsek belőllük.

bolt_of_rail

canal

mile-stone

A képeket érdemes megnézni nagyban, akkor nem tűnnek zavarosnak, és élvezhetőek is. A harmadik képhez tartozó 3 expót kézből lőttem, ezért lett a kép felső része olyan amilyen…

Read Full Post »

Biztos mindenki látott már olyan képet amikor a kutya éppen ugrik, vagy rohan, és csak ő az éles a háttér nem. Ilyen képeket nem is olyan egyszerű csinálni. Először is kell hozzá egy kutya aki a “gyere ide” parancsra engedelmeskedik. Másodszor szükséges egy zoom objektívre (pl.: Nikkor 18-105 -tükörreflexes esetében).A kép elkészítéséhez érdemes leguggolnunk, így közelebb kerülünk a kutya szintjéhez. Ezek után állítsuk át a gépünk felvételi módját sorozat fotóra. Így biztosan sikerül legalább egy éles képet készítenünk házi kedvencünkről.

Íme egy sorozat, melyben az utolsó kép már nem sikerült élesre:

dsc_4536

dsc_4537

dsc_4538

dsc_4539

dsc_4540

dsc_4541

dsc_4542

dsc_4543

A technika titka az, hogy például eldobunk egy labdát amiért a kutya utánna rohan. Eközben beállítjuk a megfelelő zoom tartományt (közelítést) és élességet. A kutyát magunkhoz hívjuk és ha engedelmeskedik indulhat a sorozat fotó, azaz lenyomjuk az exponáló gombot és nyomva tartjuk. Az egyik szemünkkel a keresőben figyeljük az élességet, míg a másik szemünkkel a kutyát figyeljük. Miközben közeledik a kutya egyenletesen állítsuk kissebbre a zoom-ot és próbáljuk tartani az élességet. Minél kissebb, azaz gyorsabb záridőt használunk annál jobban fognak sikerülni a fotóink. Remélem hasznos információkat is közöltem!

Read Full Post »

Egy jó ideje megvolt már ez az ötletem, csak eddig alkalom nem volt rá hogy megcsináljuk.

Maga a kép azt az érzést kéne hogy elérje, amikor minden elromlik körülöttünk. Remélem sikerült megteremteni ezt a hatást.

dsc_4451

A képhez az alábbi adatok tartoznak:

Shutter Speed: 10/30 second
F Number: F/8.0
Focal Length: 75 mm
ISO Speed: 200

Állványról csináltam, hogy be ne mozduljon a gép.

Read Full Post »

Older Posts »